magyar mint második nyelv

A szövegértés magában foglalja a szóbeli, az audiovizuális és az olvasott szövegek megértését, ezek során a tanuló fejleszti az auditív érzékenységét, a hallási stratégiáját és a hallásértési képességét, kialakít egy nyelvi repertoárt, amely elegendő a mindennapi témákban a kommunikációs igények kifejezésére. Eredeti magyar nyelvű szövegeket hall és olvas, ezáltal fejleszti interkulturális érzékenységét és többnyelvűségét. A tanuló megérti az osztálytermi kommunikációt és a környezetében előforduló kifejezéseket, Tudatosítja az udvarias kommunikáció összetevőit, illetve befogadói stratégiákat fejleszt. A 9. osztály végére a tanuló eléri a KER B1-es szintjét, azaz az átlagos nyelvhasználói szintet, a mindennapi életben magabiztosan kommunikál.

A téma három alegységre oszlik:

A hallott szövegek megértésére,

Az audiovizuális anyagok megértésére és

Az olvasott szöveg megértésére.

A tanuló a magyar nyelvű szövegek hallgatása során megérti az ismerős témákról szóló rövid, egyszerű szövegeket (pl. beszélgetések, bemutatók, hírek), azonosítja a fő gondolatokat és kulcsszavakat, megtalálja az egyszerű, tényszerű információkat, illetve képes követni a rövid szövegek tartalmát (pl. történetek, leírások).

A tanuló az audiovizuális szövegek megtekintése és hallgatása során megérti az ismerős témákról szóló rövid, egyszerű szövegeket (pl. beszélgetések, bemutatók, hírek), azonosítja a fő gondolatokat és kulcsszavakat, megtalálja az egyszerű, tényszerű információkat, illetve képes követni a rövid szövegek tartalmát (pl. történetek, leírások).

A tanuló a magyar nyelven való olvasás során ismerős témákról szóló rövid, egyszerű szövegeket ért meg (pl. újságcikkek, reklámok, levelek, használati utasítások), azonosítja a fő gondolatokat és kulcsszavakat a szövegben, megtalál egyszerű, tényszerű információkat a szövegben, illetve követi a rövid szövegek tartalmát, fejleszti az irodalmi szövegek befogadásának a képességét.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: Az olvasásértés fejlesztése különböző tanítási módszerekkel és munkaformákkal érhető el, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy fokozatosan fejlesszék ezt a készséget. Kezdetben rövidebb szövegeket olvasnak az alapvető szókincsre összpontosítva. Később áttérnek a kissé nagyobb kihívást jelentő, hosszabb szövegekre, amelyek összetettebb szókincset és különböző nyelvtani szerkezeteket tartalmaznak. A szótárakkal, online szótárakkal és fordítóprogramokkal, valamint a mesterséges intelligenciával való ismerkedés segítheti a naprakészséget, a tudatos szótárhasználatot, illetve fejleszti a problémamegoldást. A tanuló a szövegértési stratégiáinak fejlesztése során megkülönbözteti a szövegben található explicit és implicit információkat, felismeri egy szöveg célját, címzettjét, hangnemét, stílusát, illetve a szövegtípusokat (pl. narratív, leíró, érvelő), és kritikusan ítéli meg a szövegben található információkat. A tanuló szövegértési stratégiáit a következőképp fejlesztjük:

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: a megértéshez az írott szöveget többször olvassa el,

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: a szövegek formázása és tipográfiai jellemzői alapján képes legyen azonosítani bizonyos szövegtípusokat (hírek, hirdetés, reklám, cikk, interjú, tankönyv, cset vagy fórum…),

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: használjon különféle stratégiákat az üzenet megértéséhez, pl. a főbb mondanivalók azonosítása, kiemelés a szövegben, újraolvasás és -hallgatás, képi elemek értelmezése…,

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: próbáljon meg következtetni egy ismeretlen szó, kifejezés jelentésére, ha a szövegkörnyezet nagyon egyszerű és egy ismerős, mindennapi témára vonatkozik,

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: képes legyen értelmezni a mindennapi jeleket és piktogramokat,

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: a szövegben elfoglalt helyükből (pl. egy levél elején vagy végén) törekedjen következtetni ismeretlen, bevett kifejezések jelentésére és funkciójára,

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: a hallott, olvasott szövegek, ill. az audiovizuális anyagok megértése során alkalmazzon kreatív módszereket (5.1.2.1),

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A TÉMÁHOZ: legyen tisztában a nyelvek közötti hasonlóságokkal és különbségekkel (1.1.3.1), a tanár emelje ki a szlovén és a magyar eltéréseit, de kapcsolódási pontjait is, illetve a tanuló által tanult vagy tudott más nyelvekhez való viszonyát. A javasolt művészi szövegek közül a tanár saját belátása szerint választ, azonban vegye figyelembe, hogy a magyar kultúrában meghatározó művészi szövegek ismerete a másság elfogadásában is jelentős szereppel bír. Fontos felmérni, hogy az adott osztály/csoport mennyire nyitott, illetve mennyire képes feldolgozni egyes irodalmi műveket. Javasoljuk, hogy a magyar kultúrát az audiovizuális anyagok megtekintésével (filmek, filmrészletek, rövidfilmek, dokumentumfilmek…, interaktív online kiállítások által) is hozzuk közelebb a tanulókhoz. Mivel különösen a nagyobb csoportokban/osztályokban eltérő tudásszinttel rendelkeznek a tanulók, nagy szerepe van a differenciálásnak, az egyénre szabott munkának, a változatos munkaformák alkalmazásának. Az élményszerű oktatással, a projektmunkával, a kooperatív tanulással és a korszerű technikák alkalmazásával a tanár jobb eredményekre és nagyobb érdeklődésre számíthat.

A hallott szöveg megértése során a tanuló:: - gyakorolja a tanár és társaik szóbeli megnyilvánulásainak megértését, - meghallgat egyszerű beszélgetéseket és más szövegeket, azokban megérti a fontos információkat, - igyekszik bekapcsolódni az iskolai és mindennapi témákról szóló beszélgetésbe, - rákérdez az üzenet, ill. beszélgetés számára érthetetlen részeire, - megold a hallott szöveghez kapcsolódó egyszerű szóbeli és írásbeli feladatokat.

Lehetséges feladatok a tanórán:: » kérdés–válasz,

Lehetséges feladatok a tanórán:: kulcsinformációk, fő gondolatok (jegyzetelés, ábra készítése),

Lehetséges feladatok a tanórán:: a tartalom kitalálása a cím vagy néhány kulcsinformáció alapján,

Lehetséges feladatok a tanórán:: ismeretlen kifejezések kiírása,

Lehetséges feladatok a tanórán:: kérdések feltevése,

Lehetséges feladatok a tanórán:: feleletválasztós feladatok,

Lehetséges feladatok a tanórán:: igaz-hamis feladatok,

Lehetséges feladatok a tanórán:: párosítós feladatok,

Lehetséges feladatok a tanórán:: sorbarendezés,

Lehetséges feladatok a tanórán:: vázlat készítése,

Lehetséges feladatok a tanórán:: kulcsmondatok, címszavak keresése,

Lehetséges feladatok a tanórán:: szöveg- vagy mondatkiegészítés,

Lehetséges feladatok a tanórán:: a látottak és mondottak rövid összefoglalása,

Lehetséges feladatok a tanórán:: a beszélő érzelmeinek azonosítása stb. Javasolt témák a hallás utáni szövegértés fejlesztéséhez: találkozás, elbúcsúzás, bemutatkozás, lakóhely bemutatása, vásárlás, éttermi rendelés, időjárás-jelentés, napi rutin, szabadidős tevékenységek, család bemutatása, útbaigazítás, közlekedési eszközökön és csomópontokon elhangzó információk, ünnepek bemutatása, utazás, tanulmányok...

A beszédértési készség fejlesztése: A beszédértési készség fejlesztésénél a tanulóknak egyrészt a szövegegészt globálisan kell megérteniük, másrészt azonosítaniuk kell az egyes információkat (Ki/Mi?, Hol?, Mikor?, Mit csinál?).

A beszédértési gyakorlatok előkészítése: A tanár még a számítógép/audiovizuális anyag bekapcsolása előtt magyar (vagy ha szükséges, szlovén) nyelven, a tanulók nyelvi szintjének megfelelően, a következőképp készítheti fel a tanulókat a szöveg befogadására:

A beszédértési gyakorlatok előkészítése: ismerteti a szöveg műfaját,

A beszédértési gyakorlatok előkészítése: ismerteti a szöveg témáját,

A beszédértési gyakorlatok előkészítése: képanyagot mutat be,

A beszédértési gyakorlatok előkészítése: jobb képességű csoport esetén irányítja a témával kapcsolatos beszélgetést (pl. a cím vagy a szövegből kiragadott néhány szó, képanyag alapján),

A beszédértési gyakorlatok előkészítése: a szöveg kulcsmondatait vagy kulcsinformációit nem megfelelő sorrendben tünteti fel (akár képek segítségével), és a tanulók próbálják helyes sorrendbe állítani.

A beszédértési gyakorlat közben: A tanulók többször hallgassák meg (nézzék meg) a szöveget, főleg audiovizuális vagy párbeszédes anyagot válasszunk. Lehetséges feladattípusok:

A beszédértési gyakorlat közben: a szöveg legfontosabb (műfaj, téma, idő, hely, szereplők stb.) információira vonatkozó kérdések,

A beszédértési gyakorlat közben: igazak–hamis,

A beszédértési gyakorlat közben: feleletválasztós kérdések,

A beszédértési gyakorlat közben: tények lejegyzése (táblázatok hiányzó elemeinek pótlása, eseményvázlat),

A beszédértési gyakorlat közben: egyéb feladatok megoldása (képkiegészítés, bingó, szótorpedó, szókereső, keresztrejtvény stb.)

A beszédértési gyakorlat közben: szerepjáték…

A beszédértés gyakorlása után: A gyakorlatok elvégzése után a tanulók egyre inkább elszakadhatnak az eredeti szövegtől, párbeszédtől. Ilyen gyakorlatok lehetnek pl.:

A beszédértés gyakorlása után: címválasztás,

A beszédértés gyakorlása után: a történet továbbszövése, más szemszögből való elmesélése,

A beszédértés gyakorlása után: párbeszéd kiterjesztése, a mintadialógusban megjelölt szavak kicserélése, majd saját párbeszéd alkotása,

A beszédértés gyakorlása után: vázlatpontok készítése a szövegről,

A beszédértés gyakorlása után: beszélgetés, érzések megfogalmazása a szövegről.

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: A tudás megállapításának lehetséges elemei:

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: a fő gondolatok és pontok megértése,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: a szöveg mondanivalója lényegének azonosítása,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: az általános információk és konkrét részletek megértése,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: az események sorrendjének felismerése,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: a szövegtípus felismerése stb. Az ismeretek bemutatási módjai ösztönözzék a tanulók aktív részvételét a tanórákon, valamint a nyelvtudásuk bizonyításakor. A tanuló szóbeli vagy írásbeli válasszal bizonyíthatja, hogy érti a hallott szöveget. A tudás bizonyításának lehetséges módjai: órai munka, házi feladat, aktivitás, csoportmunka, szituációs gyakorlatok, segítségnyújtás, mentorálás, plakát, lapbook, ppt készítése…

Didaktična priporočila: Az audiovizuális anyagok feldolgozásakor a tanuló kezdetben főként rövidebb (autentikus) videókat hallgat és néz meg, később nagyobb kihívást jelentő anyagokat is feldolgoz, például hosszabb videókat, amelyek összetettebb szókincset tartalmaznak, és gyorsabb bennük a beszédtempó. Javasolt audiovizuális anyagok: rövid reklám, videoklip, dokumentumfilm-, filmrészlet, rövid riport, hír, interjúrészlet, utasítás, beszélgetés; egy személy, hely, tárgy, esemény, tevékenység rövid leírása, vlog, időjárás-jelentés, rövid részlet egy szépirodalmi mű megfilmesített változatából, megzenésített versek, magyar filmek. Lehetséges feladatok a tanórán:

Didaktična priporočila: kérdés–válasz,

Didaktična priporočila: kulcsinformációk, fő gondolatok (jegyzetelés, ábra készítése),

Didaktična priporočila: a tartalom kitalálása a cím vagy néhány kulcsinformáció alapján,

Didaktična priporočila: ismeretlen kifejezések, kérdések leírása,

Didaktična priporočila: feleletválasztós feladatok,

Didaktična priporočila: igaz-hamis feladatok,

Didaktična priporočila: párosítós feladatok,

Didaktična priporočila: sorba rendezés,

Didaktična priporočila: kulcsmondatok, címszavak keresése,

Didaktična priporočila: szöveg- vagy mondatkiegészítés,

Didaktična priporočila: a látottak és mondottak rövid összefoglalása,

Didaktična priporočila: a beszélő érzelmeinek azonosítása stb.

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: Az ismeretek bemutatási módjai ösztönözzék a tanulók aktív részvételét a tanórákon, valamint a nyelvtudásuk bizonyításakor. A tanuló szóbeli vagy írásbeli válasszal bizonyíthatja, hogy érti az audiovizuális anyagot. A tudás bizonyításának lehetséges elemei:

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: a fő gondolatok és pontok megértése,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: a téma, a szöveg mondanivalója lényegének azonosítása,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: az általános információk és konkrét részletek megértése,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: az események sorrendjének felismerése. A tudás bizonyításának módjai: a tanulók szóbeli és írásbeli feleletei, egyéb munkái (pl. plakát, kiselőadás), projektmunka, a tanulók szereplései és egyéb tevékenységei.

Didaktična priporočila: Az olvasásértés fejlesztése fokozatosan történik, és különböző tanítási módszerekkel és munkaformákkal érhető el. Kezdetben rövidebb szövegek olvasásával ösztönözzük a tanulót az olvasásra, egyszerűbb, a mindennapi tevékenységekre vonatkozó szövegek választásával. Később kissé nagyobb kihívást jelentő szövegeket adunk, amelyek nehezebb szókincset és nyelvtani szerkezeteket tartalmaznak. Lehetséges feladatok a tanórán:

Didaktična priporočila: válasz rövid kérdésekre,

Didaktična priporočila: kulcsinformációk, fő gondolatok (jegyzetelés, ábra készítése),

Didaktična priporočila: a tartalom kitalálása a cím vagy néhány kulcsinformáció alapján,

Didaktična priporočila: ismeretlen kifejezések, kérdések leírása,

Didaktična priporočila: feleletválasztós feladatok,

Didaktična priporočila: igaz-hamis feladatok,

Didaktična priporočila: párosítós feladatok,

Didaktična priporočila: sorba rendezés,

Didaktična priporočila: kulcsmondatok, címszavak keresése,

Didaktična priporočila: szöveg- vagy mondatkiegészítés,

Didaktična priporočila: a látottak és mondottak rövid összefoglalása,

Didaktična priporočila: a beszélő érzelmeinek azonosítása,

Didaktična priporočila: hibás állítások javítása,

Didaktična priporočila: rajz készítése (pl. útvonal, családfa)

Didaktična priporočila: táblázatok hiányzó elemeinek pótlása,

Didaktična priporočila: az információk helyes sorrendbe állítása,

Didaktična priporočila: szókihagyásos mondatok/szöveg üres helyeinek kitöltése,

Didaktična priporočila: két vagy több szöveg összehasonlítása, a hasonlóságok és eltérések keresése,

Didaktična priporočila: a szöveg témájának, rendeltetésének, alapvető stílusjegyeinek a felismerése,

Didaktična priporočila: a szövegkörnyezet és a szövegösszefüggés rekonstruálása.

Az olvasásértési készség fejlesztése: Az olvasásértési készséget fejlesztő gyakorlatok a tanulókat a különböző műfajú autentikus szövegek olvasására és megértésére készítik fel. A tevékenységek során a tanulók egynyelvű, ill. kétnyelvű szótárakat, különböző képanyagot vagy más segédeszközt használnak. A tanár feladata, hogy különböző olvasási stratégiákat sajátíttasson el a tanulókkal. A tanulók először inkább némán olvassák el a teljes szöveget, hiszen a szöveg megértése a cél. A hangos felolvasás a megértés rovására mehet, míg a mondatonkénti tagolás szétdarabolja a szöveg egységét, és nem teszi lehetővé az ismeretlen kifejezések jelentésének kikövetkeztetését a szövegkörnyezetből. A helyes ejtés gyakorlása érdekében azonban hangosan is olvassanak a tanulók! A tanuló a kitűzött célnak megfelelően választja meg az olvasási stratégiát, amely lehet:

Az olvasásértési készség fejlesztése: a szöveg egészének gyors, globális áttekintése,

Az olvasásértési készség fejlesztése: bizonyos részletek, kulcsinformációk megtalálása,

Az olvasásértési készség fejlesztése: a szöveg értelmezése, értékelése.

Olvasás előtti tevékenységek: A szöveg feldolgozását előzze meg a szövegre való ráhangolás fázisa. A szöveg címe, a hozzátartozó képek, a szövegből kiemelt néhány szó alapján a tanulók találgathatnak, hogy miről fog szólni a szöveg. A tanulók figyelmének irányítására és a megértés későbbi ellenőrzésére a szöveg elolvasása előtt adjunk feladatokat vagy megfigyelési szempontokat, és ne csak utólag tegyünk fel kérdéseket! A tanár például az alábbi lehetőségek közül választhat:

Olvasás előtti tevékenységek: a szöveget egy már ismert szöveg elemeinek felidézésével mutatja be,

Olvasás előtti tevékenységek: ismerteti a szöveg kulcsszavait,

Olvasás előtti tevékenységek: a szöveg témájára vonatkozó képanyagot mutat be; a tanulók kifejezik benyomásaikat, érzelmeiket, véleményüket. Ha az idő és a körülmények lehetővé teszik, a szövegeket a szokásostól eltérő formában is prezentálhatja a tanár, pl.:

Olvasás előtti tevékenységek: a legépelt szöveget szétvágja mondatokra, bekezdésekre,

Olvasás előtti tevékenységek: bizonyos szavakat szinonimákkal vagy ellentétekkel helyettesítve sokszorosítja a szöveget, (ezeket kell majd javítani),

Olvasás előtti tevékenységek: a szövegből szavakat hagy ki,

Olvasás előtti tevékenységek: központozás néküli szöveget ad a tanulók kezébe,

Olvasás előtti tevékenységek: a szöveg kulcsmondatát minden jelzés nélkül kihagyja, annak helyét és tartalmát a tanulóknak kell az elolvasás után kitalálniuk.

Olvasás közbeni tevékenységek: A tanár olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók gyorsabban megértsék a magyar nyelvű szöveget, annak ellenére, hogy az több ismeretlen kifejezést tartalmaz. A tanulókat ebben:

Olvasás közbeni tevékenységek: a szöveghez tartozó képanyag,

Olvasás közbeni tevékenységek: a dátumok, számok, tulajdonnevek,

Olvasás közbeni tevékenységek: a kulcs- és ismétlődő szavak segítik.

Olvasás utáni tevékenységek: A szöveg elolvasásával és a gyakorlatok megoldásával nem ér véget a szöveg feldolgozása. A szövegfeldolgozást záró gyakorlatok során a tanulók egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra (benyomás, vélemény, érzelem) nyílik módjuk. Ilyen gyakorlatok lehetnek a következők:

Olvasás utáni tevékenységek: a történet továbbszövése és/vagy előzményeinek kitalálása,

Olvasás utáni tevékenységek: a történet más szemszögből való elmesélése,

Olvasás utáni tevékenységek: elbeszélő történet párbeszéddé való átalakítása, ill. fordítva,

Olvasás utáni tevékenységek: a szöveg dramatizálása,

Olvasás utáni tevékenységek: vita, beszélgetés, kommentárok a szövegről.

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: Az ismeretek bemutatási módjai ösztönözzék a tanulók aktív részvételét a tanórákon, valamint a nyelvtudásuk bizonyításakor. A tanuló szóbeli vagy írásbeli válasszal bizonyíthatja, hogy érti az olvasott szöveget. A tudás bizonyításának lehetséges elemei:

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: a fő gondolatok és pontok megértése,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: a téma, a szöveg mondanivalója lényegének azonosítása,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: az általános információk és konkrét részletek megértése,

A TUDÁS BIZONYÍTÁSÁNAK AJÁNLOTT MÓDJAI: az események sorrendjének felismerése. A tudás bizonyításának módjai: a tanulók szóbeli és írásbeli feleletei, egyéb munkái (pl. plakát, kiselőadás), projektmunka, a tanulók szereplései és egyéb tevékenységei.